Úgy gondoltam, hogy a múltkori válaszom után, ami #nemproza volt, illene írni egy #nemvers -et is kritikusaimnak.
Válasz a "szarvót" kritikákra
Akkor ez most slam, #nemvers vagy vers
Vagy tököm tudja mi, annak is nyers
Megmondtam, hogy nektek többet nem írok
Mégis engem olvastok, komoly, mindjárt besírok
A kritikádat kend a hajadra a fikád mellé
El nem találhatsz, ez egy szánalmasan silány mellé
A költői magasságról írtok nekem egyre-másra
Én csak annyit mondok, akkor verjétek ki egymásra
Gyémántnak hiszitek magatok, de amit én látok, az csak sima üveg
Mindig csak vettek, én aratok, magától nem emelkedik meg a Süveg
Ember embernek farkasa, de itt nekem van csak farkam ám
Ti maximum birkák vagytok, kívül körbezár a zord karám
Belül meg a tökéletes törtetésetek története
Elmeséli, hogy kígyót rejt a bari-bunda, zöld mérgekkel
Marakodtok, míg jön a vadász, leül, az idő lehűl, lő, hull alá
A célpont, szép volt, a szemétdomb sem érti, miért hull hüllő hulla rá
Well Said, ha nincs Márka, szedd magad akció a pálinka barátja
Kirekesztők átka: sad magad; hiába forog jól az Önök kabátja
(Férfiak, tudták, hogy unokaöccsüknek van egy köcsög unokabátyja?)
Körösladány, kétezer-tizenhét szeptember huszonöt, vagy itt és 'máma.